Szigetvár várának jelentős szerepe van hazánk történelmében, köszönhetően az 1566-os szigetvári ostromnak, melynek során a török haderő ostromolta, és végül be is vette a várat. Ennek a hősies várvédésnek állít emléket a városban évente megrendezésre kerülő http://www.zrinyinap.hu/ ünnepség is.

Régészeti kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a vár helyén álló első erődítmény egy kör alapterületű, négyzetes kőfalakkal körbevett öregtorony lehetett, amiből aztán több száz év alatt alakult, fejlődött ki az erődítmény, ami aztán annyira lelassította a jelentős túlerőben lévő török haderőt, hogy nem is folytatták hódító útjukat Európa belseje felé.

A vár 1473-ban került a Török család birtokába, Török Bálint végeztette el azokat az átalakításokat, megerősítéseket, melyeknek köszönhetően a vár az 1530-as évekre igazi erődítmény lett. A megerősítés során a belső vár köré egy külső várat építettek, és az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött, mocsaras árokrendszerrel vették körbe. Többek között ezeknek az átalakításoknak is köszönheti a vár, hogy helyt tudott állni a jelentős török túlerővel szemben.

A vár ezután I. Habsburg Ferdinánd tulajdonába került. Ekkor már a török haderő az összes környékbeli várat elfoglalta, így a szigetvári vár teljesen magára maradt a védelemben. Az első, még sikertelen ostrom alatt, 1556-ban Horváth Márk volt a várkapitány, aki jelentős erőfeszítések árán még sikerült visszaverni a török támadást. Az ostrom során megrongálódott várat olasz mérnökök tervei alapján újjáépítették és még jobban megerősítették, az 1550-es évek végére, és az 1566-os ostrom idejére a vár Magyarország legmodernebb és legerősebb végvárává vált.